Varázsdoboz belülről

Miként hat az emberi kapcsolatokra a szexrobotok egyre népszerűbbé és elérhetőbbé válása? Kovács Emese legújabb darabjában vizualitás és tánc játékával kísérel meg olyan környezetet teremteni, amelyben a néző is választ kereshet erre a kérdésre. Testről, szexualitásról, alkotói pályáról beszélgettünk az alkotóval. 

A most készülő előadásodban nyilvános közegben ritkán megjelenő kérdést dolgozol fel. Mesélsz kicsit Harmony-ról, és arról, hogyan vált számodra fontossá ez a téma?

A test tárgyiasításának problematikája mindig is foglalkoztatott, szinte minden eddigi koreográfiámban a test személyességével és személytelenségével foglalkoztam különböző nézőpontokból, amely mint módszer és mint téma is érdekel. A this thing here is complex (and good to be sold) című szólómban kezdtem el magamon kísérletezni ezzel kapcsolatban, amelyben tematikai inspirációm a modellek testének tárgyiasítása volt. A Bunny Wants to Die-ban a halott test és a saját test feletti jog foglalkoztatott, illetve az ezzel való “játék”. A Törékenyben pedig a gyerekkori szexuális zaklatásnak a saját test érzékelésére és kezelésére tett hatásait kutattam. Mindegyik kísérlet elsősorban női nézőpontot képviselt, ahogy a Little Magic Box of Harmony is. Megrémiszt, hogy már most vannak emberek, akik szexbabákkal élnek kapcsolatban, és vallják, hogy ők így boldogok, illetve, hogy ezek az együttlétek teljes érvényűek. Ahogy egyre könnyebben elérhetőek és egyre több funkciót képesek betölteni a szexrobotok – márpedig ez a cél –, úgy válik egyre sürgetőbbé, hogy foglalkozzunk azokkal a problémákkal, amelyeket ez a jelenség maga után von mind a női test szemléletében, mind az emberi kapcsolatokat illetően. Budapesten is van már szexbaba bordély, nincs ez a dolog olyan távol tőlünk, mint gondolnánk.

Kovács Emese - Sam Matysen
Kovács Emese. Fotó: Sam Matysen

Hogyan tervezed bevonni a nézőket? Miért fontos számodra, hogy döntésképessé váljon a néző ebben a performanszban?

A nézők aktivizálása és döntéshelyzetbe állítása fontos eleme a készülő előadásnak, de ez az L1danceFesten látható munkabemutatón egyszerűbb formában fog megjelenni. Érdekelnek az emberi vágyak mozgatórugói, és az is, meddig mennek el önszántukból, hol húzódik a határ játék, előadás és szexuális töltetű show között. A Bakelit kis új stúdiójának intim terét változtatjuk varázsdobozzá Szabó Kristóf vizuális és Tibor Nagy Grosso zenei munkájának segítségével, ahonnan nem lesz menekvés, a néző már belépésekor részévé válik a történéseknek.

Hosszú kapcsolat fűz téged az L1-hez, Ladjánszki Márta több koreográfiájában előadtál és előadsz. Mikor és minek köszönhetően vált számodra fontossá az L1 Egyesület? 

Az L1 Egyesületet 2010-ben ismertem meg, amikor felkerültem Békéscsabáról Budapestre a Budapest Kortárstánc Főiskolára, és részt vettem életem első L1danceFestjén. Máig emlékszem pár, akkoriban rám sokkolóan ható előadásra. Azért is tartom különlegesnek ezt a fesztivált, mert szélsőséges dolgokat lehet látni, olyan kísérleti előadásokat, amilyeneket itthon nem igazán. Később felléptem a Széki Lucában, Márta koreográfiájába, majd L1 rezidens lettem 2016-ban. Márta mentori tanácsai sokat segítettek és segítenek nekem mint formálódó előadónak, alkotónak. Sokat köszönhetek annak is, hogy az L1 jóvoltából részt vehettem hol előadóként, hol vendégként külföldi fesztiválokon. Illetve az L1-nek köszönhetek jó pár gyümölcsöző szakmai és emberi kapcsolatot is.

L1dancFest 2018
www.l1.hu

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s